Obavestenje

* Sve predstave sa redovnog repertora imaju prevod na srpski. Prevod se emituje na scenskom portalu. *

Bánk bán (Katona József)

× ResponsiveMultiLevelMenu (codrops) style requires jQuery library version 1.7 or higher, but you have opted to provide your own library. Please ensure you have the proper version of jQuery included. (note: this is not an error)
Reditelj
Urbán András
Trajanje
105
minuta
Premijera
25.11.2014.


Egy bán bánkódik Magyarhon pusztulása felett, árnyéka sötét szörnyeteg az Árpád-sávon.
Egy Bánk a becsületéért eseng. Egy bán a hazát félti.
De mi a fene az a haza? Eszik, isszák? Piros csizmában kergetik? Dalolják, verselik, drámázzák? Elhagyják, megőrzik? Szeretik?
A haza vár? A haza ápol és eltakar? Haza a haza amikor idegen?
Egy véres asszony a királyi trón alatt, egy meggyalázott becsület, egy terrorista-maszk a kézben, egy tőrt markoló hazai Hamlet.
A teremtésben nincs vesztes, csak ő.

 

Nemzeti dráma
Társadalmilag hasznos színházi előadás

II. Endre, magyar király. - Huszta Dániel
Gertrudisz, Endre felesége, merániai. Német. - Krizsán Szilvia, Sterija-díjas
Ottó, merániai herceg, Gertrudisz öccse. Német. - Sirmer Zoltán
Izidóra, udvarhölgy a királyi udvarban, türingiai. Német. - Crnkovity Gabriella
Bánk bán, Magyarország nagyura. Magyar. - Mészáros Árpád, Sterija-díjas
Bojóthi Melinda, a felesége. Spanyol. - Elor Emina, Sterija- és Pataki Gyűrű-díjas
Mikhál bán, Melinda bátyja. Spanyol. - Magyar Attila, Erzsébet-díjas
Simon bán, Melinda bátyja. Spanyol. - Német Attila
Petur bán, bihari főispán. Békétlenkedő magyar. - Figura Terézia
Myska bán, a királyok nevelője. Gertrudiszhoz hű magyar. - Pongó Gábor
Solom mester, a királyok nevelője. Gertrudiszhoz hű magyar. - Gombos Dániel
Biberach, lézengő ritter. Német. - Balázs Áron, Sterija-, Jászai- és Pataki Gyűrű-díjas
Tiborc, paraszt. Magyar. - Ferenc Ágota

Díszletterv: Urbán András, m.v.
Jelmeztervező: Tijana Porobić, m.v.
Zeneszerző: Mezei Szilárd, m.v.
Dramaturg: Gyarmati Kata
A rendező munkatársa: Lénárd Róbert

Fény: Majoros Róbert
Hang: Bíró Tibor és Lukács Attila
Smink: Pászti Ágnes
Ügyelő/súgó: Bíró Alekszandra
Fotó: Srđan Doroški

Rendező: Urbán András, m. v.
Az előadás támogatója: Újvidék Város Kulturális Titkársága
 

Urbán András, rendező:
A szerb drámairodalom kiemelkedő alkotásaival, a Koštanával, Banović Strahinjával, Sabirni centarral már volt alkalmam foglalkozni és most szinte ugyanazokon a problémákon rágódom, csak egy másik szemszögből. Tulajdonképpen abból a tréfás gondolatból indult az egész, mi lenne ha elszórakoznék a magyar drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásával, amit gyakran elavult drámai műként kezelnek , mert nehéz a nyelvezete, a története is bonyolult. Valójában ez a magyar Hamlet, csak ebben a történetben több a politikai tartalom mint Shakespearenél... És mindez arra késztetett, hogy megcsináljam. A Bánk bán az egyéni érdek összetűzése a nemzeti identitással. Mindannyiunknak megvan a szerepe a társadalomban. A szerelem, a haza iránti való viszonyulás foglalkoztat...

Gyarmati Kata, dramaturg:
Intrika, zendülés, pártütés, forradalmi hangulat, nemzeti érzés, nemzetiségek együttélésének kérdése, osztályok közötti különbség, a hatalom erőszakos gyakorlása, a nép sanyargatása, az egyén felelősség vállalása a közösség érdekében, a nemzeti öntudat előtérbe helyezése, a zsarnoksággal való leszámolás, a hatalommal történő mértéktelen visszaélés, a hazához való viszony definiálásának drámája a Bánk bán. És többek között természetesen a szerelemé is.

A mű megírásának dátuma 1819. A történet, amivel a mű foglalkozik, az 1213-as évekre tehető.

Lehetséges, hogy a 800 évvel ezelőtti kérdések még mindig kérdések maradtak?

Más a politikai helyzet, más a civilizációs helyzet, más a kulturális és társadalmi helyzet, más a gazdasági helyzet, mások a történelmi határok... mondhatni minden megváltozott... akkor hogyan lehetséges, hogy a világ, amit Katona 195 évvel ezelőtt megírt egy 800 évvel ezelőtti történet kapcsán, mégsem változott...?

Mészáros Árpád mint Bánk bán:
Bánkot játszom, egy embert aki nagyon szereti a hazáját, becsületes, elvei vannak és mint ilyen - olyan emberré válik, akinek az értékrendje megingott, elárultatott. A szerepformálásban nem segít az, hogy ez a történet, mint ahogy mindig, ma is nagyon aktuális. Ha úgy szeretnénk őt bemutatni, mint egy újabb politikust és gyilkost, akkor gondban lennék, de mi az emberi oldalát szeretnénk megmutatni, fel szeretnénk fedezni, ki ez az ember, akit a tömeg követni fog, akiben a nép megbízik. Mert ha Bánk olyan, mint a többiek, akkor nincs lázadás. Nem magasztaljuk, nem csupán hősként akarjuk bemutatni, az tévedés lenne - mindenkinek vannak hibái, senki sem csak jó vagy rossz, az emberek ennél bonyolultabbak. Szerintem jó úton haladunk afelé, hogy felfedezzük Bánk jellemének árnyalatait - és ez a legfontosabb a színésznek: hogy megtalálja a színeket, a harmóniát. Azon gondolkodtam, nekem vannak-e efféle példaképeim. Sajnos az ilyen emberek lassan kivesznek az életünkből. Bánk bán bátor, hű a hazájához és - a legemberibb értelemben - féltékeny - ezek azok a tulajdonságok, amelyek döntőek az életében, és amelyek segítenek nekem a szerep megformálásában.

Krizsán Szilvia mint Gertrudisz:
Ha jól értem, Urbán András olvasatában ez a történelmi dráma arra mutat rá, hogy a politikai intrikák minden korban egyformák. A politikában mindent szabad, ha az egyén egy politikai pókháló kellős közepén találja magát, az könnyen tönkreteheti az életét, az éberség egyetlen pillanatnyi hiánya megsemmisíthet egy politikust. Ebben a történetben nincsenek hősök, nincsenek tiszta, makulátlan emberek, itt valahogy minden becstelen. A szöveg nagyon sokrétű, semmi sem szent. „Ott a haza, ahol a haszon” mondja Bíberach, a német ritter, Bánk bán Jágója.

Galerija

Bánk bán

Partneri

Pratite nas na Facebooku