Joszif A. Brodszkij: Demokratija (Demokrácia)

Rendező
Veljko Mićunović
Nagyterem
Premier
16.04.2021.


"A demokrácia ellentmondása valószínűleg abban rejlik, hogy »magát Jónak tartja, mindig jót akar, viszont a demokratizálódás folyamatában általában legtöbbször Rosszat tesz«. Az egyén reménytelenül alárendelt helyzetben van, nincs lehetősége megtorolni. Az ellenfél birtokol minden esélyt. Az erkölcsi fölény nem nyújt vigaszt az embernek. Már csak saját becsülete, kabátja, ingje maradtak, és a lábai, melyekkel egy-két órát át gyalogolhat még. Ellentétben az egyénnel, aki fásultan feladja, a demokrácia nem áll meg. Folyton halad, megy. Kicsavarodottan, bántalmazva, többszörösen megerőszakolva és dühösen."
 

Veljko Mićunović, rendező

 

SZEREPLŐK:
Ozren Grabarić
Ivana Nikolić
Pongó Gábor
Tamara Aleksić
Mészáros Árpád

RENDEZŐ: Veljko Mićunović
ADAPTÁCIÓ: Slobodan Obradović és Veljko Mićunović
DRAMATURG: Slobodan Obradović
DÍSZLET: Marija Kalabić
JELMEZ: Jelena Stokuća
ZENESZERZŐ: Irena Popović Dragović
SZÍNPADRA ÍRTA: Dijana Marković
ÜGYELŐ: Zoran Milojević
SZERVEZŐ: dr Biljana Ramić
FÉNY: Srđan Jovanović

 

Mikor Slobodan Obradović dramaturg és Veljko Mićunović rendező Joszif Brodszki szövegén dolgoztak, kibővítették annak rádiuszát, a tipikus orosz-szovjet történetnek helyet találtak a mi jól ismert valóságunkban is. Vagy minden totalitárius társadalom küzdelme a demokráciával azonos. Mint a vele való manipulálás is. Így egy az egyben felismerhető.

Furcsa ez a szöveg – olyan mint egy programfüzet, mely minden illúziót lerombol a demokratikus társadalom lehetőségéről; alaposan, tételenként, mégis költőien dúsítva, ötletesen, fordulatosan, az abszurdra építve a groteszket, rövid versekben a lényeget célozva meg. Nušići éleslátással, brechtesen megszólalva, keserűen.

                                                                                                                                                Aleksandra Glovacki
Nova S, 2021.05.17.

Ez a darab felveti azt a kérdést, hogy vajon miért foglalkozna valaki olyan szavakkal, melyek a kíméletlen visszaélések miatt, idővel teljesen értelmetlenné váltak. Miért muszáj, hogy az antik kifejezéseknek modern jelentésük legyen? Ha már manapság senki nem ül ókori kétkerekűben, hanem a legújabb generációk járgányait vezetik, miért nem találunk ki egy Mercedest az új társadalmi praxisok jelölésére? Ezek a javaslatok túl zavaróak és/vagy kritikusak? Kinek felel meg, ha csak lekapcsoljuk a világítást?

Hegel állítása szerint sötétben minden tehén fekete...         

                                                                                                          Nataša Gvozdenović
Vreme hetilap, 2021.05.21.

 

Repertoáron
12OktóberKedd19:00Belgrád - BDP
13OktóberSzerda19:00Belgrád - BDP

Partnereink

Kövessen minket a Facebookon