Elektra-komplexus

× ResponsiveMultiLevelMenu (codrops) style requires jQuery library version 1.7 or higher, but you have opted to provide your own library. Please ensure you have the proper version of jQuery included. (note: this is not an error)
Rendező
Dušan Jovanović, m.v.
Előadás hossza
90
perc
Premier
14.02.2015.


Aiszkülosz, Euripidész és Danilo Kiš műveiből összeállította Dušan Jovanović és Gyarmati Kata

Ez megölé azt, az megerőszakolá emezt, emez kiirtá a másik teljes családját, a másik megeteté ővele gyermekeit.
Bosszú és gyűlölet, sírás és vívás, szemet szemért, apát apáért, anyát anyáért.
Az asszonyokért asszonyok halnak, az átkős nőjű férfiakért férfiak hullanak.
Így megy ez ógörögéknél.
Közben csikorog a mikrofon, járják a makedón néptáncot, szeletelik a trójait, zabálják a bennsőségeket.
Így megy ez ógörögéknél.
Meg a Balkánon, úgy általában.

A felhasznált szövegek Karsai György, Térey János, Trencsényi-Waldapfel Imre,
Devecseri Gábor, Balázs Attila fordításában hangoznak el

Oresztész - Balázs Áron, Sterija-, Jászai- és Pataki gyűrű-díjas
Elektra - Elor Emina, Sterija-, és Pataki gyűrű-díjas
Klütaimnesztra - Szorcsik Kriszta, m. v., Sterija-díjas
Aigiszthosz - Magyar Attila, Erzsébet-díjas
Agamemnon - Sirmer Zoltán
Kasszandra - Crnkovity Gabriella
Iphigenia - László Judit
Khrüszothemisz - Simon Melinda
Dada - Banka Lívia, Pataki gyűrű-díjas
Diké mérlege - Pongó Gábor
Apollón - Gombos Dániel
Athéne - Krizsán Szilvia, Sterija-díjas
Hírnök - Kőrösi István
Sztrofiász - Giricz Attila
Női karvezető - Ferenc Ágota
Férfi karvezető - Mészáros Árpád, Sterija-díjas
Katona - Német Attila
Dobos - Huszta Dániel
A gyermek Oresztész- Rašković Damian, m. v.
Férfiak kara, Nők kara, Argosz népe - Mindenki

 

Dramaturg:  Gyarmati Kata
Díszlettervező:  Meta Hočevar, m. v.
Jelmeztervező:  Bjanka Adžić Ursulov, m. v.
Zeneszerző:  Lengyel Gábor, m. v.
Koreográfus:  Dejan Srhoj, m. v.
Ügyelő/súgó: Bíró Alekszandra
Fény: Majoros Róbert
Hang: Bíró Tibor
Rendezőasszisztens:  Lénárd Róbert
Fotó:  Srđan Doroški

 

RENDEZŐ: DUŠAN JOVANOVIĆ, m. v.

Az előadást támogatta: Újvidék Város Kulturális Titkársága

 

Miről szól az Elektra-komplexus?

Tetteivel hatni tud-e az ember a sorsra? Valójában ki irányítja a sorsunkat? Könnyebb ezt a feladatot átengedni az isteneknek, vagy nekünk kell cselekednünk? Lelkiismeretünk, vagy a fogat fogért törvénye? Lelkiismeretünk, vagy a fejet fejért törvénye? Lelkiismeretünk, vagy a sírt a sírért törvénye?

Minek a lelkiismeret egy istentelen világban? Minek az emberi tudat egy olyan világban, ahol nem működik semmiféle égi mechanizmus? A válasz egyszerű: azért, hogy létezhessünk. Hogy emberek lehessünk. Hogy emberek maradhassunk.

Dušan Jovanović, rendező: Szövegünk Szophoklész, Aiszkhülosz és Danilo Kiš alkotásainak az egyvelege. Danilo Kiš Elektrája az előadás szövegének majdnem a felét alkotja. Kiš évekkel ezelőtt azt a feladatot kapta az Atelje 212 vezetőségétől, hogy dolgozza át Aiszkhülosz Elektrájának egyik igen gyenge fordítását, ő pedig, zsenihez méltón, megírta a saját változatát, és így jött létre ez a csodálatos darab.

A dráma a bosszúról és elégtételről szól, valamint a felelősségről. Főleg az egyéni felelősségről, arról, ami átszövi az egész emberiség történetét, amit megtapasztaltunk úgy az elődeink történelmében mint a közelmúlt háborúiban. Tehát a felelősség az mindig egyéni, így a vád nem lehet közös, de persze a felelősség sem lehet kollektív. Mindig létezik egy bűnös, aki elkövette a bűntényt és akit a tette miatt felelősségre kell vonni. Ez a lényeg.

Gyarmati Kata, dramaturg:

Az Elektra-komplexus című produkció szövegkönyve nagyon izgalmas körülmények között született, ugyanis nem egy vagy több alapműből indultunk ki, ahogyan az gyakran lenni szokott, hanem egy olyan összetett témából, melynek minden egyes szegmensét több tucat dráma dolgozza fel egyenként. Az Átreidák családfájáról van szó. Ahhoz, hogy megértsük Oresztész és Elektra történetét, ismernünk kell a vétkek, bűnök sorozatát, melyekkel terhelt az egész család. Tehát a lendületes és feszes tempójű előadás első harmadában megismerkedünk azokkal az előzményekkel, melyek majd odáig fognak vezetni, hogy történetünk középpontjában Agamemnón gyermekei, Oresztész és Elektra elkövetik végzetes tettüket, és lezárásként pedig a következmények... A szövegkönyv Aiszkhülosz, Euripidész több drámájának felhasználásával készült, valamint Danilo Kiš fantasztikus Elektrájának is központi szerep jut az anyagban Balázs Attila remek fordításában. Isteni és emberi törvények, jogos és jogtalan cselekedetek, a bűn relativizációja, az emberi lelkiismeret hatalma, és a bennünk levő igazságérzet ereje olyan tartalmak, melyek a 21. századi embert újra és újra megtalálják.

Elor Emina: Elektra vagyok. Agamemnón és Klütaimnesztra lánya. Nővéreim Iphigénia és Khrüszothemisz, öcsém Oresztész. Pindili vett egy quadrigát, nekiment a fának... Bűnrészes vagyok anyám megölésében. Száműztek. Toprongyaim magam szőttem. Gyűlölöm az anyámat. Gyűlölöm a fehér karját. Mit vétettünk mi neked isten és a világ színe előtt? Engem felmentettek. Meztelen talppal taposok az éles köveken. Megbocsájtok neki. Gyűlölöm anyámat és az aljas ágyasát neki. Gyűlölöm a múltat, gyűlölöm a jelent, vágyom a jövőt, vágyom Oresztészt, vágyom a bosszút, bosszút, bosszút!!! Apám!

Balázs Áron: Oresztész vagyok. Oresztész Elektra testvére, Klütaimnesztra fia. Az Oresztész-komplexus szintagma az anyját megölni vágyó fiú törekvését jelenti. Lehet, hogy ez nem is vágy, hanem isteni parancs (Apollóntól érkező parancs). Oresztész egyedül, elveszetten, kételkedve tette létjogosultságában indul bosszút állni. Később már csak az marad, hogy letisztázza magával tettét és legyőzze démonait.

Szorcsik Kriszta: Klütaimnesztra vagyok. Királyné, Nő és Anya! Iphigénia, Krüszothemisz, Elektra és Oresztész anyja. Volt még egy gyermekem az első házasságomból Tantalosszal, de hatalomra vágyó második férjem, Agamemnón, aki erőszakkal tett asszonyává, miután megölte első férjemet, hidegvérrel földhöz csapta az apró magzatot. S megtartva e jó szokását, közös gyermekünket Iphigéniát is feláldozta! Agamemnón, második férjem gyermekgyilkos! Megbocsáthatatlan bűn! Asszonyként elhanyagolt, szeretőt tartott. Megalázó. Ahhoz, hogy vígasztalódjam, hasonló eszközökhöz folyamodtam. Szeretőt tartottam. Ez elsősorban biológiai szükséglet volt, túl azon pedig maga a bosszú alanya. Akivel mint társsal jóban-rosszban megbosszulhattam mindazt a kínt, amit Agamemnóntól elszenvedtem. Aigiszthosz, a szeretőm, túl azon, hogy jó szerető volt, jó "üzleti befektetés is". Öltem, a szeretőmmel! Nem vagyok rá büszke, de a cél szentesítette az eszközt. Hát nincs igazam?

Sirmer Zoltán: Agamemnón vagyok, Átreusz fia, Mükéné királya. Fájdalommal tölt el, hogy meg kell ölnöm a lányom – de döntenem kellett. Vagy Iphigénia vagy a hírnevem és a becsületem. Életem legnehezebb döntése volt. Hogy jó döntés volt e? Mint király azt mondom igen, mint apa azt mondom nagyon rossz. De ez egy olyan világ, ahol a férfi nem mutathat gyengeséget. Iphigénia áldozatát sosem felejtem el. Nem volt hiába. Nagyon szerettem őt. A feleségem Klütaimnesztra elárult engem. Gyűlölöm a lelkem mélyéig. Orvul hátbatámadott és megölt. Gyermekeim Oresztész és Elektra megbosszulták halálom. Büszke vagyok rájuk.

Partnereink

Kövessen minket a Facebookon